Ami a hétköznapi életemben nem kimondható (még)

Ami a hétköznapi életemben nem kimondható (még)

Munkaidő végén

2022. szeptember 27. - Lorlam

Délután négykor elmennek a kollégák, kolléganők. Ilyenkor már nem dolgozom, egyedül vagyok, legfeljebb vannak olyan napok, amikor a takarítónő matat, dolgozik a folyosón. Ötven feletti nő, nevezzük Katának, egy közeli faluból jár be, nap közben is itt van, de nem igazán van dolga olyankor. Amit persze tud, megcsinál olyankor is, de hát igazából inkább csak "van", vár arra az időszakra, amikor megritkulunk az irodákban, és élesíteni tudja a képességeit.

Nem szép nő, korához képes pont annyinak néz ki, mint amennyi, szerintem nincs senki, akinek más elképzelés fordulna meg a fejében, mint hogy milyen jól takarít. Mert azt tényleg jól csinálja. A felmosásban és a porszívózásban otthon, 40 éves munka után nyugdíjasként, nem látszik rajta, hogy bármi más érdekelné. Nap közben, délután láttam kicsit pusmogni a titkárnőnkkel, aki egy csinos fiatalasszony, de hát ő meg már rég elment, és a takarítónőben így tényleg semmi érdekes nem maradt.

Általában később távozom, van, amikor csak rám vár, hogy hagyjam már el az irodát, de én ilyenkor vagy írom a naplómat, vagy pornófilmeket nézegetek - persze csak halkan, hogy ki ne hallatsszon az ajtón - vagy csetelek. Csetből többet is használok, hol ezen, hol azon találok egy-két lányt vagy nőt, aki szóba áll velem, és lehetőleg valami szexuális tartalmú csevegést folytatok. Sajnos, ez mostanában kevésbé sikerül, mint régebben - a partnereimről, virtuális barátnőimről biztos írok még - de nem is annyira baj, mert egyre kevésbé tudok felizgulni a pornótól, és a virtuális szex sem izgat már fel annyira, mint régebben.

Utoljára a múlt héten beszéltem hosszan egy érett nővel, de teljesen semleges témákról volt szó, és nem is biztos, hogy megtalálom többé. Felületes vagyok, nem igazán bírom megjegyezni a nickeket, vagy ha mégis, azok már igazán tartós "viszonynak" számítanak. Van olyan "barátnőm", aki hosszan kecsegtet valami izgalmas együttléttel, de aztán hónapokra eltűnik, van olyan, akiről nem tudok meggyőződni, hogy valóban lány, ezért nem ringatom magam semmilyen illúzióban, vannak, akik csak mindenféle történettel szórakoztatnak, amelyekből lehet, hogy egy szó sem igaz, de minden kérdésre összefüggő és hihető választ adnak, tehát mégis csak szórakoztató velük "beszélgetni."

Aztán, amikor ennek is vége, akkor beülök az autómba, és hazagurulok. És ez egy másik fejezet lesz.

Indító

Ez a blog - ha működni fog - valami naplóféle akar lenni. Minden olyan dologról szólni fog, amelyet nem tudok leírni még a naplómban sem, mert túl intim, mert nem akarok senkit sem megbántani vele, mert úgyis megoldhatatlan helyzetet okoz, mert nem mondhatom ki (vagy nem mondom ki) a saját félénkségem (gyávaságom) miatt, mert...

Mert hát csak. Bizonyítani akarok magamnak, hogy létezem, hogy lesznek még céljaim, hogy lesz még motivációm létezni.

süti beállítások módosítása